Kerekerdő Kutyanapközi

Véletlenül találtam meg a régi feljegyzéseimet - hú de klasszikusan hangzik - és vicces volt visszaolvasni, hogy miket hogyan éltem meg akkor. Ez abban az időszakban volt amikor elkezdtem lejárni a Népszigeti kutyasulira. A Tükör módszer még pelenkában járt én meg egy gazdi voltam a sok közül és álmomban sem gondoltam, hogy oktató leszek. 

03.23. Már beszéltünk róla anyuval, hogy Rakshát össze kellene szoktatni Ginával amíg kölyök, mert mindkettő szuka, Gina nagyon domináns, Rakshát még nem tudjuk, de Ő is nagy kutya lesz. Az ilyen összeszoktatást legjobb idegen területen csinálni ahol egyik kutya sincs otthon, és utána összeszoktatni őket a területükön. Ez persze Rakshával jódarabig megoldhatatlan lesz, viszont addig van "könnyű" dolgunk amíg Raksha kölyök, és Gina komolyabb harc nélkül maga alá rendelheti. Szép időre ébredtem, és úgy döntöttem Ma lesz a nagy nap amikor először találkozik a két kutya. Nem véletlen az aggodalmam, mert Gina még Donnal is nagyon keményen bánt megismerkedésükkor, pedig Ő kan és Don világéletében alá volt rendelve domináns szukánknak Bellnek. Ennek ellenére Gina napokig kísérgette, fenyegette, mindent bevetett, hogy Don megértse itt Ő a főnök. Persze Dont nem érdekelte a dolog, megszokta ezt a helyzetet és ahogy vártam, nagyon jóban vannak. Ginát kiengedtem a kennelből és odaengedtem Raksha kerítéséhez, hogy megszagolhassák egymást, Találkoztak már kerítésen keresztül, ez nem volt új dolog. Aztán beengedtem Ginát. Gina először tudomást sem vett Raksháról, végigszaglászta a területet, bement Raksha kenneljébe, ivott a vizéből, körbejelölte a területét. Tudni kell, hogy itt lakott Gina addig amíg Donnal össze nem került. Gondoltam is rá, hogy nem lesz e gond abból, hogy Gina helyét átvette Raksha, de Gina inkább úgy fogta fel, hogy előre lépés a számára, hogy Donnal lehet és a meleg garázsba aludhat. Miután végzett Gina a területszemlével következett Raksha. Egyértelműen csak ismerkedni akart vele, nem támadta le, olyannyira, hogy Raksha játékra hívta Ginát és elugrált Tőle. Ez volt az a pont ami kellemetlen félreértéshez vezetett. Gina Raksha után eredt akkora hévvel, hogy Raksha megijedt tőle és menekülni kezdett. Gina kergette, beszorította Rakshat a falhoz, mire a kiskutya vinnyogva csattogtatta a fogait, vicsorgott és Gina - aki addig csöndben volt - dühös morgásba kezdett. Ekkor léptem közbe, Ginára rászóltam amire persze nem hallgatott, úgyhogy odamentem elkaptam és földhöz vágtam, kapott pár maflást. Aztán ott hagytam. Persze mostmár nem érdekelte Raksha, jött utánam bocsánatot kérni de nem foglalkoztam vele. Leültem a székre és magamhoz hívtam Rakshat, megsimogattam. Aztán odahívtam Ginát is és őt is megsimogattam. Gina megértette, hogy mi a helyzet, kedveskedés képpen odafeküdt Raksha mellé és meghentergőzött, hogy simogassam a hasát. Odébb mentem, hogy foglalkozzanak még egymással, de Gina hiába próbálta megszagolni Rakshat, Ő elszaladt tőle, csak Gina persze nem kergette. Gina aztán inkább hozzám jött simogatásért, meg szaglászott a kertben. Raksha pedig ott volt mindig mellettem, hogy megvédjem. Azért nem volt hiábavaló a dolog, Raksha megismerte a felettesét akitől tart is, és azt is látta, hogy a falkavezér viszont én vagyok. Dont is beengedtem hozzá, (egyedül) de ugyanúgy elkerülte mint Ginát, csak Don nem foglalkozott vele. 

03.25. Ma gyakoroltuk a pórázon vezetést. Rákapcsoltam a nyakában levő pórázra még egyett, hogy ne érezze magát fenyegetve amiért olyan közel vagyunk egymáshoz, aztán Akinnal és Maszattal együtt átvezettem a házon ki a hátsó kertbe. Ügyesen ment velük, nem zavarta a póráz. Hátul bóklászott, már nem akart elmenekülni, és ha kicsit meghúztam a pórázt akkor hajlandó volt irányt váltani. Egyszer csak megjelent Cilla, a macskánk a teraszon. Raksha mint az őrült rohant volna hozzá ha nincs rajta a póráz....az elején hezitáltam, hogy oda engedjem-e, de rájöttem, hogy kizárt, hogy összebarátkozzanak ha nem ismerhetik meg egymást, és Cilla nagyon barátságos, nyugodt macska, tehát ha vele nem akkor egyik cicával sem lesz jóban. Raksha izgatottan szagolgatta Cillát, miközben Cilla dorombolva dörgölőzött a lábához... nem volt gond, Cilla nem futott el, így Raksha csak szagolgatta, nem akarta hajtani és nem bántotta. Aztán megpróbáltam Rakshat most már a többi kutya nélkül átvezetni a házon vissza a helyére. Előszöt megállt az ajtóban, aztán szépen elsétált előttem be a házba, végig a lakáson, majd a bejáratnál amikor kinyitottam az ajtót, megint ügyesen elsétált előttem. Büszke voltam rá.

03.26. Ma Raksha a közelembe se akart jönni. Kerülgetett, megszagolt aztán el, alig tudtam megsimogatni. Nem csoda, elég ideges voltam és úgy látszik előtte nem tudtam leplezni. 

Az etetésekről még nem írtam. Eddig csak anyu etette úgy, hogy bevitte a tálat a kennelbe, Ő meg kint várta amíg Raksha megeszi. Ez azért volt "nehéz" mert Raksha fél attól, hogy bezárjuk a kennelbe (amikor idekerült kétszer bezártuk, de azóta nem) ezért bemegy, eszik egy falatot aztán kiszalad, megkerüli a kennelt, megint bemegy stb. ) Én tegnap (03.25) úgy etettem, hogy bementem a kennelbe, leültem a sarkába és magam elé tettem a tálat. Raksha bekukkantott, aztán körbe ment, megint benézett, nem mert bejönni. Akkor nyújtottam neki egy tápszemet, azért bejött, kivette a kezemből és megint kiment. Szép lassan bemerészkedett és enni kezdett, de közben minden rezdülésemre figyelt. Ma este úgy etettem, hogy beültem megint a kennelbe és az ölembe tettem a tálat. Most rögtön bejött és enni kezdte. Amikor túl volt a felén akkor magam mögé raktam a tálat. A fallal merőlegesen ültem, a térdem és a kutyaház között csak egy 30 centis rés volt és mögöttem a tál. így ha enni akart akkor be kellett mennie mögém úgy, hogy közben nem lát engem és nincs menekülési útvonala. Nagyon óvatosan, hogy alig érjen hozzám bement mögém és megette a maradékot. Azt hittem, hogy utána, hogy oldja a feszültséget kimenekül majd a kennelből, de nem, bement a házába, az első lábait és a fejét kilógatta én meg simogattam. Nem félt. Aztán nagyon lassan felkeltem és kimentem a kennelből úgy, hogy én léptem ki először, és Ő csak utánam, de nem is rögtön (azt hittem megijed hátha bezárom).

03.27. Amilyen kis bizalmatlan volt tegnap napközben olyan nagy hévvel fogadott ma reggel. Kimentem, nem is hozzá, Ő meg odajött a kerítéshez, csóvált, felugrott rá a két első lábával és hagyta, hogy vakargassam a fejét. :)