HTML

Kerekerdő Kutyanapközi

A Kerekerdő Kutyanapközi nem egy munkahely, hanem az életem része. Az itt megforduló kutyák családom tagjává válnak egy időre, egyek lesznek a saját kutyáim közül. A létszám változó, de egy biztos: mindig történik valami. :)

Friss topikok

  • kutyanapközi: @m.bernadette: Igen minden együtt. A csak hús nem biztos, hogy elég tápanyagot, ásványi anyagot és... (2013.01.06. 21:40) Etetés nyersen 2. rész
  • kutyanapközi: Nem tudnám megmondani, hogy milyen rendszeresen koplalnak, de van, hogy nem kapnak enni. A hizlalá... (2012.11.19. 10:29) Etetés nyersen 5. rész

2012.11.13. 09:00 kutyanapközi

Raksha megszeliditése 3. rész

Raksha5.jpgVéletlenül találtam meg a régi feljegyzéseimet - hú de klasszikusan hangzik - és vicces volt visszaolvasni, hogy miket hogyan éltem meg akkor. Ez abban az időszakban volt amikor elkezdtem lejárni a Népszigeti kutyasulira. A Tükör módszer még pelenkában járt én meg egy gazdi voltam a sok közül és álmomban sem gondoltam, hogy oktató leszek. 

03.21. Úgy döntöttem kis erőszakhoz folyamodom a pórázt illetően. Az egyértelmű, hogy Raksha nem igazán az emberektől fél, inkább az új szituációktól. Nem érti mit miért csinálunk, de ha egyszer rájön, hogy attól neki semmi baja nem lesz, (pl:simogatás) akkor már hagyja. Azt már párszor csináltam, hogy megfogtam a pórázt, odahúztam magamhoz, és úgy simogattam. A húzás ellen ellenkezett, de amikor már ott volt mellettem és simogattam akkor nem húzódott el, hanem megállt. Ki akartam vinni a területéről, hogy új helyen legyen, tudjon szimatolni és ne foglalkozzon azzal, hogy pórázon van. Megfogtam a pórázt, magamhoz húztam és felemeltem a kutyát. Nem ellenkezett, nem kapálózott, hagyta, hogy kivigyem az első kertbe. Letettem és csak a póráz végét fogtam. Látszott, hogy megijed attól, hogy ott állok mellette, olyan közel, kicsit szimatolt, odament a bejárathoz és vissza, miközben én követtem úgy, hogy lehetőleg laza legyen a póráz. Aztán leült és nem mozdult. Leguggoltam, akkor odajött, elvette a jutalomfalatot, de nem akart sehova se menni. Na, megint felkaptam és odavittem a nagykutyák kenneljéhez. Don jó kan létéhez hűen érdeklődve szagolta a kerítésnél Rakshat, Gina pedig megfeszülten szaladgált a kerítés mentén. Raksha megszaglászta őket, aztán megpróbált beszaladni a bokrok közé (kerítés mellett) de persze nem engedtem, mert onnan nem tudtam volna kihalászni. Új dolog jutott eszembe, bevittem ölbe a házba, (ott volt Akin is) és elengedtem. ott mintha kicserélték volna, szaladgált körbe, szimatolt, feljött utánunk a lépcsőn, felugrott a kanapéra, nem zavarta a közelségem még ha idegen helyen is volt. Érezte Mackó szagát és ez tetszett neki, Akin is ott volt, ez is megnyugtatta. Akkor kivittem előre Mindkettőjüket, Rakshat pórázon. Raksha így már ment leginkább Akin után, bementek a garázsba, majd ki, körbe a kerten. Mindkettőjüket visszazártam végül Raksha helyére. Közben megjött András Maszattal, Ők is bejöttek. Raksha lelkesen ugrabugrált Maszat és körülöttünk, falatért felugrott rám is és Andrásra is, hagyta, hogy lehajoljunk és megsimogassuk. Ilyen se volt még, és megint csak az látszott, hogyha egyvalamiről kiderül számára, hogy nem árt neki akkor azt hagyja, ráadásul nemcsak Nekem hanem másnak is.

Szólj hozzá!

Címkék: vadkutya kóborkutya kutyanapló szelídítés


A bejegyzés trackback címe:

https://kutyanapkozi.blog.hu/api/trackback/id/tr154880840

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása